• 2016. augusztus 26., péntek
    Izsó
  • 13°
    Kolozsvár
    • 11°
      Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • 17°
      Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • 11°
      Kovászna
    • 11°
      Kézdivásárhely
    • 11°
      Barót
    • 11°
      Sepsiszentgyörgy
    • 16°
      Arad
    • 13°
      Gyulafehérvár
    • 16°
      Nagyvárad
    • 12°
      Beszterce
    • Déva
    • 13°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 13°
      Zilah
    • 13°
      Szatmár
    • 12°
      Nagyszeben
    • 16°
      Temesvár
    • 11°
      Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.4549 LEI
    • 1 USD = 3.9450 LEI
    • 1 GBP = 5.2165 LEI
    • 100 HUF = 1.4373 LEI

"A kulturális autonómia tervezetének sincs realitása"


-A A+



Nem csak a székelyföldi autonómia tervezete, hanem a parlamentbe korábban beterjesztett, kulturális autonómiáról szóló törvény sem állná ki az alkotmányosság próbáját a jelenlegi román alkotmány keretei között – jelentette ki a maszol.ro-nak adott interjúban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, akit a közvitára váró autonómia-statútumról kérdeztünk.

Lezárta munkáját a Székelyföld autonómiatervezetét kidolgozó RMDSZ-MPP szakértői munkacsoport. Biró Zsolt MPP-elnök egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az RMDSZ ígérete szerint augusztus 15-ig nyilvánosságra kerül Székelyföld autonómia-statútumának tervezete. Mikor kezdődhet el a közvita?

Jelenleg még készül a tervezet magyar fordítása, és természetesen szeretnénk minél hamarabb nyilvánosságra hozni a szövegét. Előtte azonban összehívnám az RMDSZ elnökségét. A testület tagjainak egy része szabadságon van, de remélem, augusztus 15-20. között valamikor ülésezni tudunk, és utána nyilvánosságra kerül a szöveg. A tervezet magyar nyelvű változata kapcsán még néhány – elsősorban terminológiai – kérdést tisztázni kell. A jogszabályon dolgozó kollégák románul fogalmazták meg a szöveget, egyrészt mert így kerülhet majd a parlamentbe, másrészt a közvitát románul is le szeretnénk folytatni. Én láttam a fordítást, még kell dolgoznunk egy kicsit rajta.

Hogyan zajlik majd a tervezet közvitája?

A közvita nem abból áll majd csak, hogy közzétesszük az RMDSZ honlapján a szöveget, és várjuk a hozzászólásokat. Mint korábban is jeleztük, szakmai beszélgetéseket, konferenciákat is szerveznénk.

Meglehetős visszhangja volt a múlt hét végi kijelentésének, miszerint a mai alkotmányos keretek között nincs realitása az elkészült autonómia-statútumnak. Az EMNT elnöke, Tőkés László az EMNP államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt támogatását kérő szerdai állásfoglalásában megállapította, hogy az RMDSZ az őszi elnökválasztási kampányban ismét csak szavazatvadászatra kívánja használni az autonómiát. Erre mi a válasza?

A SIC Festen tartott előadásomban nem mondtam semmi újat, csupán őszintén beszéltem. Tőkés Lászlóról pedig annyit, hogy nyilván a saját titkárnője, bocsánat, titkára számára kéri a szavazatokat. Hazakiabál a távoli Brüsszelből, és butaságokat beszél. Ez azonban a legkevesebb, hiszen ehhez hozzászoktunk 25 év alatt. Tőkés Lászlónak inkább azt kellett volna megmondania, hogy miként lehet a mostani alkotmányos keretek közé beilleszteni azt a fajta autonómiatervezetet, amelyet még az RMDSZ-ből kikopott EMNP-s politikusok is nagy mértékben helyesnek tartanak. Tervezetünknek nincsen semmiféle propagandisztikus üzenete, ez csak Tőkés László megtévelyedett megközelítésében látszik így. Az RMDSZ tavaly, a módosított alkotmány tervezetének megszövegezésekor benyújtott olyan javaslatokat, amelyek lehetővé tették volna a kulturális autonómia intézményének az alkotmányban való rögzítését, illetve alrégiók létrehozását a közigazgatási régiókon belül. Indítványaink lehetővé tették volna azt is, hogy államalkotó tényezőként ismerjék el a kisebbségi őshonos közösségeket és a romániai nemzeti közösségek használhassák a szimbólumaikat. Ezeket a javaslatainkat az alkotmánybíróság mind alkotmányellenesnek nyilvánította. Ismerve az alkotmánybíróság döntését és indoklását meggyőződésem, hogy sajnos még a parlamentben lévő, kulturális autonómiáról szóló törvénytervezetünk sem állná ki az alkotmányosság próbáját. Ez a területi autonómiáról szóló tervezetről is egyértelműen kimondható. A jelenlegi alkotmány szerint a román állam közigazgatási egységei a falvak, községek, városok, municípiumok és megyék. Ám az autonómia megvalósítása is egy közigazgatási egység létrehozását feltételezi, amit azonban az alkotmány már nem tartalmaz. Ezért mondom azt, hogy új alkotmányra van szüksége Romániának, és az új alaptörvénynek kell megteremtenie az autonómia jogi kereteit. Ez nem propaganda, ez őszinte beszéd. Aki nem ezt mondja, az hazudik, vagy nem ismeri az autonómia román alkotmányjogi akadályait. Vagy mindkettő egyszerre.

Az RMDSZ 1993-ban foglalta be a programjába célkitűzésként az autonómiát. Nem lehetett volna már jóval korábban, évekkel ezelőtt úgy kommunikálni az autonómiáról, hogy „dolgozunk a tervezetén, de a román alkotmány korlátai miatt egyelőre nincs realitása”?

Korábban az alkotmánybíróságnak nem volt olyan döntése, amely egyértelműsítette volna az autonómia alkotmányos akadályait. Az RMDSZ nem csak tavaly, hanem a 2003-as alkotmánymódosításkor is megpróbálkozott az alkotmányos keretek tágításával. De nem volt olyan alkotmánybírósági döntés, amely számomra egyértelműen, meggyőzően azt üzeni, hogy a jelenlegi román alaptörvény foltozgatásával nincs miért foglalkozni. A közösségi jogok bővítésére irányuló valamennyi törekvésünket az alkotmánybíróság a jelenlegi alkotmányhoz viszonyítja és alkotmányellenesnek tartja. És mint mondtam, ez a kulturális, illetve a területi autonómiáról szóló tervezetünkre egyaránt érvényes.

Ha ad absurdum tavaly az alkotmánybíróság elfogadta volna az RMDSZ javaslatait, és most Romániának ezeknek megfelelően módosított alkotmánya lenne, akkor lenne alkotmányjogi akadálya a most közvitára váró autonómiatervezetnek?

Nem lenne. Az RMDSZ javaslatai szerint módosított alkotmány kereteibe ez a tervezet belefér volna. Korábban azon dilemmáztunk, hogy olyan tervezetet készítsünk, amely belekényszeríthető a mostani alkotmány kereteibe, de amelyről mi is tudjuk, hogy számunkra túl kevés. Rájöttünk azonban, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között nem dolgozható ki olyan jogszabály, amely legalább megközelíti azt, amit mi az autonómiáról gondolunk. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy felvázoljuk elképzeléseinket az autonómiáról, és ehhez hozzátesszük, hogy érvényesítésükhöz alkotmánymódosításra van szükség. Ezért a tervezetünket alkotmánymódosító csomaggal együtt terjesztjük a parlament elé. Szerintem jó megoldást választottunk. Egyébként nagyon szívesen meghallgatnám a 25 éve hihetetlenül rugalmasan politizáló Tőkés Lászlónak azokat az érveit is, hogy a mostani alkotmányos keretek közé miként lehet beilleszteni nem csak az RMDSZ tervezetét, hanem az általa képviselt autonómiakoncepciót, amelyet papíron még csak nem is ismerünk.