Băsescu leváltása: haladékot kért az alkotmánybíróság

Lerövidítette tíz nappal az alkotmánybíróság a kormánynak megszabott határidőt, így a kabinetnek augusztus 21-ig kell elküldenie a választói névjegyzéket a taláros testülethez.

A taláros testület korábban augusztus 31-ét szabta meg határidőként, és jelezte, hogy már aznap napirendre tűzi a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló, július 29-i népszavazás érvényességének kérdését. Azt ugyanis az alkotmánybíróságnak kell megállapítania, hogy a referendum érvényes volt-e vagy sem.

A népszavazáson a résztvevők többsége Băsescu menesztése mellett voksolt, de a részvétel 46 százalékos volt, ami elmaradt az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy főtől. Ennek ellenére a talárosok még nem döntöttek arról, hogy érvényes volt-e vagy sem a népszavazás, így Băsescu nem térhetett vissza hivatalába.

Az alkotmánybírák azt a választói névjegyzéket kérik a kormánytól, amely alapján megszervezték a népszavazást. Ezt megerősítették a keddi döntésben is.

A taláros testület kedden azért ült össze, hogy tisztázza a korábbi ellentmondásos közléseit. Az alkotmánybíróság ugyanis egy hibaigazítást küldött a hivatalos közlönyhöz, amelyben kérte egyik korábbi döntésének a kiegészítését. Ez a hiányzó paragrafus a külföldön élő román állampolgárokra vonatkozott, akiket a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) kivett volna a választói névjegyzékből.

A külföldiek is számítanak

Az alkotmánybíróság azonban kimondta ebben a kiegészítő paragrafusban, hogy az államfő leváltásáról szóló népszavazást az elnökválasztást szabályozó törvény alapján kell megszervezni, így valamennyi román állampolgárnak van szavazati joga. Ez tehát azt jelenti, hogy a külföldön élő román állampolgárokat is figyelembe kell venni a népszavazás érvényességének vagy érvénytelenségének a megállapításakor. {loadposition OTP}

 A vitát az okozta az alkotmánybíróság keretében, hogy a hibaigazítás elküldéséről nem a taláros testület egésze döntött, hanem hat bíró, akik a testület kétharmadát teszik ki. Egyes alkotmánybírák azt is vitatták, hogy miért nem Augustin Zegrean, a testület elnöke írta alá a hibaigazítást.

 Ezt maga Zegrean tisztázta már a keddi rendkívüli ülés előtt. Elmondta, hogy szabadságon volt, és ilyenkor az éppen szolgálatos alkotmánybírónak joga van aláírni a dokumentumokat. A testület így megállapította, hogy törvényes volt a hibaigazítás, amely egyébként már megjelent a hivatalos közlönyben.

Marad a kétharmad

Az alkotmánybíróságnak kétharmados többséggel kell döntenie a népszavazás érvényességéről, de a keddi ülésen a sajtó értesülései szerint szóba került az is, hogy a népszavazás érvénytelensége nem dönthető-e el csak egyszerű többséggel is.

Az említett források szerint ugyanis öt alkotmánybíró - akik egyszerű többséget alkotnak - érvénytelennek nyilvánítanák a népszavazást, de a többi négy nem. Az öt alkotmánybíró arra hivatkozott, hogy az alkotmánybíróság működését szabályozó törvény szerint egy népszavazás érvényességéről kell csak kétharmados többséggel dönteni, az érvénytelenné nyilvánítás esetét viszont konkrétan nem szabályozza a törvény. Végül az alkotmánybíróság keddi ülésén az a döntés született, hogy a referendum érvényességéről kétharmados többséggel szülessen határozat.

Kimaradt?