Míg haladéktalanul kasszához tessékeli a szerzői jogdíjakból élők tömegét, a román kormány maga nem „tolakodik” adósságai törlesztésével. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az állam az első félévben több mint 1,8 milliárd lejes hátralékot halmozott fel a magáncégekkel szemben, melynek több mint fele a helyi önkormányzatokat terheli.

Az összeg a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát is meghaladja – ám a nemzetgazdaságra nézve további veszélyt jelent, hogy a pénzükre váró vállalkozások közül sokan e késlekedés miatt kénytelenek a csőd szélén egyensúlyozni. Mivel a cégek túlélésük érdekében kénytelenek egymásnak hitelezni, az országban egyre nagyobb méreteket ölt a körbetartozás.

„Nem egyértelműen a Pénzügyminisztérium vagy a kormány felelőssége a körbetartozás, az önkormányzatok is felelősek, valamint a gazdasági válságnak is megvannak a maga hatásai – mutatott rá Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő. – Az elmúlt években az önkormányzatok szintjén sajnos kialakult egy olyan gyakorlat, hogy bizonyos területeken, például iskolafelújítások vagy különféle személyi kifizetések esetén az önkormányzatok megvárják az október hónapot, tudva azt, hogy nyomást tudnak gyakorolni a kormányra azzal, hogy iskolakezdés van. Ezáltal nyomást lehet gyakorolni a kormányra, így soron kívüli leosztásokat, támogatásokat lehet kérni.„

A szakember szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a csökkenő bevételeket elhamarkodott intézkedésekkel próbálja orvosolni a kormány – amilyen például legutóbb a szerzői jogdíjakra kivetett adó. Nem elhanyagolható az országban uralkodó laza adófegyelem, illetve az adóbehajtás nehézkes folyamata sem.

Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány gazdaságösztönző csomagjának egyik fontos eleme lenne egy egymilliárd eurós alap létrehozása azzal a céllal, hogy abból egyenlíthessék ki a tartozásokat a magánszférának – és így megállíthassák az országban eluralkodott körbetartozást. Bár ezt még tavasz folyamán megszellőztette a kormány, azóta a témát néma csend övezi. Az RMDSZ akkor azt szorgalmazta: az összegből a multik helyett előbb a kis és közepes vállalkozásokat fizessék ki.

A gyógyszeripar vált az állam egyik legnagyobb hitelezőjévé. A tartozásra a patikában sincs orvosság

„Még tavaly decemberben, a 2010-es költségvetés tárgyalásakor a költségvetési bizottságban megegyezés született a pénzügyminiszterrel, hogy bekerül a költségvetési törvény preambulumába egy olyan kitétel, amely szerint a kormány rendezi az adósságait az önkormányzatok felé azoknál a programoknak az esetében, amelyeknél a legnagyobbak voltak az elmaradások – magyarázta lapunknak Lakatos Péter képviselő, a költségvetési bizottság tagja. – A tárcavezető ígérete ellenére, mire a plénum elé került a dolog, a miniszterelnök ezt határozottan ellenezte, kérve a koalíciótól ennek leszavazását. Sajnos azóta sem sikerült ebben a témában jelentősen előrelépnünk, bár sokszor szorgalmaztuk, követeltük.„

A szakértő úgy látja, erélyesebb lépést kell tenni: ilyen például az erre irányuló tervezet megszavazása a parlamentben, ami kényszerítené a kormányt. „A holnapi frakcióülésen az lesz az egyik javaslatom, hogy gyakoroljunk nyomást a kabinetre, még akkor is ha ez bizonyos növekedését eredményezi a 6,8 százalékos hiánycélnak, mert ilyen feltételek mellett egyszerűen nem lehet tovább létezni” – tudtuk meg Lakatostól, aki szerint az intézkedést még sürgetőbbé teszi az, hogy a tegnap közzétett előrejelzések a második félévre a cégaktivitások megcsappanásával számolnak.

A riasztó, közel kétmilliárd lejes hátralék ugyanakkor csupán a kilencven napot meghaladó tartozásokat összesíti, és nem terjed ki a 30, 60 napos elmaradásokra – mutatott rá a Gândul, mely egy hónap leforgása alatt sem kapott a tárcától részletes tájékoztatást a témában. Akarata ellenére a gyógyszeripari, illetve az építkezési szektor vált az állam egyik legnagyobb „hitelezőjévé”.

A romániai gyógyszergyártók szövetségének (APMRG) elnöke szerint időközben több mint 600 millió euróra növekedett az ágazat felé felhalmozott hátralék aránya, melyhez még a ki nem egyenlített kórházi számlák is hozzáadódnak.

„A törvény értelmében az országos egészségügy-biztosító pénztárnak (CNAS) 210 nap áll rendelkezésére adósságai törlesztésére. Ha ehhez hozzáadunk még legalább három hónapnyi késedelmi időt, kiderül, hogy egy gyógyszertárnak egy évet kell várnia költségei megtérülésére. Ez senkinek sem sikerülne, ha nem kapnának haladékot beszállítóiktól. A gyártók így maguk is rákényszerülnek, hogy közvetett úton hitelezzenek az államnak” – mutatott rá a Gândul hasábjain Dragos Damian, az APMRG elnöke.

Az érintett ágazatok képviselői szerint az átláthatóság és a kiszámíthatóság hiánya okozza a legtöbb fejtörést. A kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodásában különben vállalta, hogy a magánszféra felé való tartozásai nem fogják meghaladni az 1,09 milliárd lejes küszöböt. Ezt a szintet a kabinetnek egyetlen IMF-ellenőrzéskor sem sikerült tartania – azzal azonban, hogy halasztást kért ez ügyben, „átsminkelte„ a költségvetési hiányt is.

Bár a keleti és az újonnan csatlakozott tagállamok körében ez gyakoribb jelenség, az állami adósságok felhalmozása nem csupán romániai probléma. Paradox módon az Európai Bizottság tagjai is nyíltan beszélnek arról, hogy az európai alapok, kohéziós és regionális szerződési alapok területén számtalan olyan eset létezik, amikor a Bizottság nem tartja be a 30 és 45 napos kifizetési határidőket – tudtuk meg Winkler Gyulától.

Az europarlamenti képviselő úgy látja, az országban kialakult helyzetet a pénzügyi fegyelem megerősítésével és a bürokrácia csökkentésével lehetne orvosolni, illetve egy olyan támogatáspolitika létrehozásával, mely segítene az uniós alapok lehívásában.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!