Manapság már elterjedt szokás, hogy egy termék – étel, ital, rágógumi, gyógyszer, stb. – címkéjén az összetevők között a cukorfélék helyett valamilyen édesítőszert tüntetnek fel. Ezeknek az élelmiszer adalékanyagoknak a kifejlesztése, széles körű alkalmazása szorosan összefügg a fogyasztói igényekkel. A cukorbetegségben szenvedők táplálkozását nagymértékben megkönnyíti, az általuk is fogyasztható ételek palettáját színesíti az édesítőszerek használata.

Az energiát nem szolgáltató mesterséges, ún. intenzív édesítőszerek csoportjába tartozó, különböző kémiai szerkezetű hatóanyagok édesítő hatása a répacukornál nagyságrendekkel nagyobb, gyakorlatilag nem jelentenek energiát a szervezetnek, azaz „nem hizlalnak”, és fogzománc-károsító hatásuk sincs. Az általuk édesített termék tömegéhez nem járulnak hozzá, mivel csak nagyon kis mennyiségre van szükség belőlük.

Nem befolyásolják a vércukorszintet, és az inzulinigényt sem fokozzák. Fogyókúrában, illetve súlytöbblet kialakulását megelőzni kívánó étrendben, valamint cukorbetegek számára is ajánlottak mindennapos fogyasztásra, asztali édesítőként, pl. tea, kávé, kakaó, limonádé ízesítésére. Ezen kívül használhatóak különböző ételek, édességek (gyümölcsleves, palacsinta, puding stb.) elkészítéséhez is.

A négy legelterjedtebb intenzív édesítőszer a szacharin, az aceszulfám-K, az aszpartám és a ciklamát, melyek tabletta, folyadék, por alakban, és egymás édesítő erejének növelése céljából számtalan kombinációban, különböző fantázianeveken kerülnek a boltok polcaira.

Az elsőként 1879-ben előállított, legrégebbi mesterséges édesítőszerünk a szacharin. A kristálycukorhoz viszonyítva édesítő hatása kb. 300-szorosa. Viszonylag hőstabil, viszont forralás hatására fémes ízű, kesernyés melléktermék keletkezik belőle. Aránylag olcsón előállítható édesítőszer.

A ciklamátot 1940-ben fedezték fel, 30-szor édesebb, mint a répacukor. Ételkészítéshez, befőzéshez egyaránt felhasználható, mivel jó a hőálló képessége. Édesítő hatása szacharinnal kombinálva a legkedvezőbb. Az aceszulfám–K 130-200-szor édesebb a kristálycukornál, főzésálló vegyület, de viszonylag drága. Felhasználási köre megegyezik a ciklamátéval.

Az aszpartám a négy leggyakoribb intenzív édesítőszer közül a legkevésbé mesterségesnek mondható, mivel két aminosavnak, az aszparaginsavnak és a fenilalaninnak a származéka. Egy gramm aszpartám 4 kcal energiát képvisel, de mivel a kristálycukornál 180-200-szor édesebb, így minimális mennyiségre van szükség belőle.

A cukor ízét nagyon jól „utánozza”, nincs kellemetlen utóíze. Fenilalanin-tartalma miatt fenilketonúriában (öröklődő anyagcsere betegségben) szenvedők nem fogyaszthatják. Mivel édesítő ereje csökken hő hatására, ezért inkább többnyire édesítő tabletták, üdítők, joghurtok, gyümölcskészítmények édesítésére alkalmazzák.

A különböző édesítőszereket is, mint minden más élelmiszer adalékanyagot, az élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni. A nemzetközi jelöléseknek megfelelően a mesterséges édesítőszerek – a szorbit E 420 és a mannit E 421 kivételével – az E 950-967 közötti számok valamelyikét kapták azonosítóként (E 950 aceszulfám-K, E 951 aszpartám, E 966 laktit stb.).

Az édesítőszerek együttes alkalmazása engedélyezett, de ilyen esetben figyelembe kell venni, hogy az édesítőszerek megengedett mennyiségét a kívánt hatást létrehozó legkisebb mennyiségre kell csökkenteni. Fontos előírás, hogy az édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek címkéjén a megnevezéshez kapcsolódóan egyértelműen fel kell tüntetni az „édesítőszerrel”, a hozzáadott cukrot és édesítőszert is tartalmazókon viszont a „cukorral és édesítőszerrel” kifejezést.

A csecsemők és kisgyermekek számára előállított élelmiszerekben nem szabad használni mesterséges édesítőszereket, kivéve, ha erre külön rendelkezés lehetőséget ad.

A legtöbbet vizsgált élelmiszer-adalékanyagok az édesítőszerek, és a kutatások során rendkívül ellentmondásos eredmények születtek. Igazságot tenni nehéz, de ismertetjük a különböző vizsgálati eredményeket.

A bolognai székhelyű Európai Onkológiai és Környezeti Tanulmányok Alapítvány munkatársai 1800 patkányon végeztek kísérleteket, nyomon követve az aszpartam hatásait a rágcsálók egész élete során. Az elpusztult állatokat boncolásnak, szöveteiket és szerveiket patológiai elemzéseknek vetették alá. Az eredmények szerint a nőstényeknél az aszpartam elősegítette a nyirokszövet-daganat és a leukémia kialakulását.

Az aszpartamot némely szakértők egyenesen méregnek titulálják. Dr. Russell L. Blaylock, a Mississippi Orvosi Egyetem neuro-sebészeti professzora részletes kimutatást közöl könyvében az aszpartam egészségre káros hatásairól, főként a komoly krónikus neurológiai elváltozásokról. Az aszpartam mellékhatásai között szerepel még: fejfájás, hányinger, hasi fájdalmak, kiütések, fáradtság, alvás-zavar, látás- és hallás-zavar, depresszió, szívzavarok, légzési nehézségek, memória-zavar.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!