Olvasónk írta: Kezdő autószerelő vagyok, s a két éves tevékenységem során nagyon sok esetben – nem szégyellem bevallani – véletlenül találtam meg az alapjárattal összefüggő hibákat. Kérném, hogy segítsenek a hiba szakszerű feltárásában.

Elsőként mindig ellenőrizni kell, hogy a motor működésének folyamán melyik üzemállapotban nincs alapjárat. Az autó motorjának indításakor és működése során kétféle alapjáratot különböztettünk meg, amelyeknek fordulatai között lényeges különbség van. A motor hideg indításakor a hideg alapjáraton észleljük a motor bemelegedési fázisát – amely az üzemmeleg alapjáratnál sokkal magasabb –, s a fordulatszámnak a motor melegedésével arányosan fokozatosan csökkennie kel.

Tehát amikor a gépkocsi motorját beindítjuk hideg állapotában, teljesen normális jelenség, hogy kb. 800-900 fordulat/perc alapjárathoz képest akár 1500-1700 fordul a motor percenként.

A motorfordulat mértéke függ attól is, hogy karburátoros vagy befecskendezős (injektoros) az erőforrás. Tapasztalatok szerint a karburátoros kivitelnél mindig magasabb a hideg alapjárat – feltételezve, hogy a rendszer kifogástalanul működik, a hidegindító (szivató) berendezés jól van beállítva, a gyújtás hibátlan, az előgyújtási értéke pedig megfelel a gyári előírásnak. Mivel ebben a fázisban a motor dúsabb keverékkel működik az üzemmeleghez képest, a káros anyag kibocsátása is magasabb. A dús keverék azt jelenti, hogy az elméleti optimális benzin-levegő keverék arány üzemanyagban gazdagabb. Ez az úgynevezett indítási keverék.

A motorok alapjáratát üzemmeleg használatra tervezik. A bemelegedési fázist követően a motor eléri az optimális üzemi hőfokát. A keverékképzés ennek következtében minőségileg javul, így a károsanyag kibocsátás is lényegesen csökken, az alapjárat pedig beáll a gyárilag meghatározott fordulatra. Ennek a fordulatnak értéke motortípustól függően eltérő lehet, 800 és 1000 fordulat között. Automata váltóval szerelt gépkocsiknál ennél kissé magasabb is lehet.

A következőkben tekintsük át az üzemmeleg motornál a rendellenes alapjáratot okozó rejtet hibákat: Szeretném hangsúlyozni és minden szerelő figyelmét felhívni arra, hogy az optimális motor működése úgy az alapjárat, mint a fogyasztás. A teljesítmény alapvető feltétele a mechanikusan rendben lévő erőforrás, amelyhez hozzá tartozik az üzemanyag szűrök, a levegőszűrök és a szívórendszer tömítettségének ellenőrzése is. Először a kompresszió, a sűrítés végnyomását kell lemérni üzemmeleg motornál, jó állapotú akuval. Ezzel elkerüljük a diagnosztizálással járó költségeket, vitákat és vesződéseket.

A hengerek között megadott végnyomás-különbözet ne haladja meg az 1-2 Bár nyomást. Ha nem kielégítő a kapott eredmény, akkor a nyomásveszteség mérésével pontosan ellenőrizhetjük – a motor megbontása nélkül – a hengerek, a szelepek és a gyűrűk állapotát. A motor mechanikus vizsgálata után az eredménytől függően következik a motor vezérlőrendszerének és az elektronikának az aprolékos vizsgálata.

Az alapjárati rendszer vezérlésének elektronikus vizsgálatakor először a gyakorta hibákat okozó gyújtásrendszert és a motorvezérlést kell megfigyelni. A gyújtásrendszernél a prímér és a szekunder áramköröket, a gyújtótrafót, a gyújtáselosztót, az elosztófejet, a gyújtókábeleket, a gyújtógyertyákat és az azokat összekötő vezetékeket kell ellenőrizni.

Ha minden paraméter megfelel az előírt értékeknek, akkor következhet a motorvezérlő elektronika. Az érzékelőket (a motorhőfok-érzékelő, a főtengely-jeladó, a vezérműtengely-jeladó, a lambda-szonda, a fojtószelep-helyzet jeladó, a MAP-szenzor, a MAF-szenzor (légtömegmérő), a beszívott levegő hőmérsékletét érzékelő szerkezet) kell górcső alá venni; az alapjárati léptető-motor például néha megszorul a belekerülő szennyeződés miatt, s ilyenkor az alapjárat nem tud visszaállni a megadott értékre.

Tímár József, autószerelő mester

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!