A biogazdálkodás, mely mellőzi a vegyszereket, hozamnövelőket vagy génkezelt magvakat, általában többletköltségeket jelent a termelőknek – ennek következtében tavaly például mintegy ezer gazda volt kénytelen az országban felhagyni ezzel a módszerrel. Mivel azonban Európa-szerte egyre nagyobb keletje van a biotáplálkozásnak, az Unió kiemelten kezeli ezen ágazat felfuttatását.

A mezőgazdasági minisztériumon keresztül közösségi alapokból hárommillió eurót különítettek el erre a célra: pár ezer eurós támogatásban részesülhetnek azok a hazai termelők, akik otthagyják az úgynevezett hagyományos módszert és visszatérnek, illetve belefognak a biogazdálkodásba (legyen az állattenyésztés vagy növénytermesztés).

Mivel a nagyobb termelési erőfeszítések tükröződnek az árakban is, az árversenyben a bio legtöbbször alulmarad az olcsóbban előállított, hagyományos kultúrákból származó termékekkel szemben. Ugyanakkor az sem borítékolható, hogy a „zöld” jelzésért többet kellen fizetni: az üzletek biopolcain nézelődve tapasztaltuk, hogy a különböző biokonzervek ár nem sokban tér el a klasszikus konzervek árától.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érdeklődés folyamatosan növekszik a természetes alapanyagokból készült élelmiszerek iránt, mely együtt járhat a tudatos vásárlók számának növekedésével – tudtuk meg Gönczi Dezsőtől, a Merkúr üzletlánc marketingmenedzserétől. Megfigyelése szerint nem csupán a tehetősebb fogyasztók veszik ezeket a termékeket – igaz, ez annak is köszönhető, hogy az üzletházban vett bioárut kisebb anyagi kockázattal próbálhatja ki a vásárló, mint a bioszaküzletben forgalmazottat.

Fotó: Antal Erika

Bár a biotermékek általában kevésbé látványosak, Lőrinczi Erzsébet egykilós padlizsánja képeskönyvbe illik

„A biokertészkedés és – termelés elsősorban egy természetbarát szemlélet, mely tiszteletben tartja a természetet, annak egyensúlyát és körforgását. Az ágazat szereplőit nem feltétlenül az anyagi szempontok motiválják – mondta el T. Anna, aki Nagyvárad közelében 2008 júliusa óta foglalkozik biotermesztéssel. – Mivel egyáltalán nem dolgozunk szintetikus anyagokkal és vegyszerekkel, kizárólag természetes alapanyagú növényi kivonatokat használunk, melyeket házilag állítunk elő. Annak ellenére, hogy a folyamat idő- és energiaigényes, kénytelenek vagyunk magunk készíteni, mivel az üzletben nemcsak drágább lenne, de Romániában egyenesen hiánycikk az ilyesmi .”

Mivel a bioágazat sokkal több munkát két, a termés pedig kiszámíthatatlanabb, a „zöld gazdák” számára nem is éri meg nagytermelésre berendezkedni. Az energián kívül jelentős pénzt is felemészt az engedélyek kiváltása ahhoz, hogy valaki „diplomás” biotermelővé válhasson. Mint megtudtuk, biominősítést akkreditált cégek adhatnak, amelyek minden évben ellenőrzik a környezetet, hogy vegytiszta biotermelés zajlik-e, az európai szabályozásoknak és kritériumrendszereknek megfelelően.

Legkevesebb két évbe telik, amíg kitisztul a talaj a különböző mesterséges szerektől, csak ez után lehet elindítni az engedélyeztetési eljárást, ezt követően pedig évente mintegy ötszáz euróba kerül maga az ellenőrzés. A különböző terményfajták mindenikéért az alaptarifán túl még külön fizetni kell.

„A terület méretétől függetlenül egy tarifát alkalmaznak, így inkább megéri nagyobb területen monokultúrát művelni, azaz egy fajtát termeszteni” – mutatott rá a Bihar megyei kistermelő, akit hátrányosan érint, hogy viszonylag kicsi, ötvenáras telkén többféle növény érik.

A „zöldmódszer” melletti elköteleződés dacára sokan inkább lemondanak a hivatalos minősítésről: egyrészt, mert megelégszenek azzal, hogy saját használatra termelnek, másrészt pedig bevált módszer, hogy az érdeklődők egymásnak adják az ajánlást, így a vevő mindig megtalálja őket.

A vegyszermentes kertészkedésről a Murokországnak becézett Nyárádmentén is egyre többen beszélnek elismerően. A marosvásárhelyi piacokon, ahová a zöldségek zömét szállítják, egyre nagyobb a kereslet a biotermékek iránt – ha néhány banival drágább is, a vásárlók egészségesebbnek tartják, és áldoznak rá.

„Murokországban mindig szép zöldség termett, ezt a hírnevet szeretnénk továbbra is megőrizni” – mondta lapunknak a piacon a leveszöldséget, padlizsánt, hagymát árusító Szakács Rozália.

Egyre népszerűbb a biokertészkedés a Kis-Küküllő menti falvakban is: Héderfája, Bonyha, Mikefalva, Szőkefalva, Vámosgálfalva, Magyarsáros gazdálkodói szívesen termesztenek kis területen, ház melletti kertekben biozöldséget. Ez általában a háziasszonyok feladata, akik ezzel pótolják a családi jövedelmet.

„A sok eső és a meleg időszak miatt idén többet kellett gyomlálni” – mondta egyetlen panaszát Lőrinczi Erzsébet, aki egyébként elégedett a terméssel és a vevői számával is. A kistermelő – aki a marosvásárhelyi mellett a dicsőszentmártoni piacot is ellátja terményeivel – lapunknak megerősítette: egyre gyakoribb, hogy a vásárlók házhoz mennek az áruért.

Míg Európában átlagosan minden harmadik polgár, a lakosok 35 százaléka rendszeresen vasárol bioterméket, ez az arány a kontinens keleti részén lényegesen alacsonyabb, elsősorban a magas árak miatt – idézte a Nielsen piackutató elemzését az mfor.hu.

A vizsgált 28 európai ország válaszadóit nem mindenhol az ösztönzi legjobban bioárucikkek vásárlására, hogy egészségesebbek: az osztrákok és svájciak számára például a termékek fogyasztásának fő oka, hogy támogatni akarják a kistermelőket és a vidéki településeket. A biotermelés környezetkímélő hatását említették legtöbben a finnek, hollandok, norvégok és svédek. Legnagyobb mértékben a növényvédő szerek és más mérgek elkerülése vezérli a briteket, dánokat és németeket.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!