Miközben az RMDSZ „nyakkendős” politizálását bírálták, az MPP vezetői nemrégiben még a román államfővel teljes összhangban állították, hogy a Románia számára a jövő a szimmetrikus regionalizmus. Szász Jenő elnök több alkalommal kifejezte ebbéli meggyőződését, lényegében elismételve a Traian Băsescu által, a tavalyelőtti székelyföldi viziten használt szavakat: ugyanannyi autonómiája kell hogy legyen Székelyudvarhelynek, mint Craiovának vagy Caracalnak.

„Én is azt mondom, hogy diszkrimináció nélkül Székelyföldnek is olyan területi autonómiát kell adni, mint amilyent mondjuk Munténiának, Olténiának, Dobrudzsának vagy Észak-Moldvának, vagy miért ne, a Bánságnak, a Partiumnak…” – kommentálta a Hír TV Bayer Zsolt által moderált műsorában az akkor még MPSZ-elnök a román államfő autonómiával kapcsolatos kijelentéseit.

Ezzel szöges ellentétben a hivatalos kampánynyitón, a hétvégén bemutatott keretprogram „az aszimmetrikus regionalizmust tekinti Románia számára a területi-politikai közösségek kialakítása legmegfelelőbb keretének”.

Vagyis, hogy az állam a történeti, kulturális és kisebbségi identitások figyelembe vételével kialakított régióknak annyi hatáskört adjon át, amennyit az illető területi-politikai közösség jóléte szempontjából szükségesnek tekint. Az MPP elképzelése szerint a Székelyföld esetében ez több lenne, a politikai realitásokat figyelembe véve azonban valószínű, hogy inkább kevesebb lesz.

Fotó: ifj. Haáz Sándor

Szász Jenő MPP-elnök a kampánynyitó programbemutatón – két lehetőség

Újságok

Az aszimmetrikus regionalizmus kétségkívül új elem, de csupán egy azok közül, amelyek a keretprogram olvasójában azt az érzést kelthetik, hogy a dokumentum megszövegezői mindenáron az újszerűségre törekedtek, cáfolandó az RMDSZ által többször hangoztatott „vádat”, miszerint az MPP ajánlata semmiben nem különbözik a Szövetségétől.

Ebbe a logikába illeszkedik, hogy az erdélyi magyarság kétharmada számára fontos kulturális autonómiát csak futólag említi a dokumentum – talán, mert úgysem konkurálhat az RMDSZ törvénytervezetével –, miközben kevésbé jelentős kérdésekkel jóval részletesebben foglalkozik.

Elsiették

A program nyelvi, sőt tartalmi szempontból is szerkesztetlen. A program hol az erényre nevelést szorgalmazza – amely nem kizárólag a piachoz és az egyéni érvényesüléshez kapcsolja a tudás értékét –, hol a piacorientált oktatást. A sietség lehet az oka, hogy becsúsztak bakik is, mint például az, hogy az MPP – miközben a decentralizáció elkötelezett híve – „kezdeményezője kíván lenni az erdélyi magyar közösség … anyagi erőforrásai összpontosítására irányuló törekvéseknek”.

Egy másik megállapítás, bár önmagában, elvként kétségtelenül érvényes, a mostani politikai helyzetben egyenesen megmosolyogtató: az MPP alkotmánybíróság megerősítését szorgalmazza, amikor a legtöbben úgy vélik, hogy a taláros testület máris túlságosan fontos szerepet kapott.

Székelyföldi párt?

A program körülbelül egyharmada a Székelyföldről szól, a fennmaradó rész a párt által vallott értékeket, illetve a különböző területeket és témákat – oktatást, gazdaságot, méltányosságot és újraelosztást stb. – érintő elképzeléseket vázolja.

A Székelyföldön kívül élők a kulturális autonómia futólagos említése mellett az utolsó előtti fejezetet tekinthetik nekik szóló ajánlatnak. Ez a „Magyar nemzeti integráció” címszó alatt csaknem hiánytalanul tartalmazza az úgynevezett nemzeti oldal elmúlt két évtized alatt kitalált összes frázisát: „nincsenek határon inneni és túli magyar ügyek”, „minden magyar felelős minden magyarért” stb.

Frázisok, ellentmondások

Az utolsó fejezetből kiderül, hogy az MPP az RMDSZ által meghonosított parlamentközpontúsággal szemben az önkormányzat-orientált politikát képviseli, annak ellenére, hogy a megalakulása utáni első választásokra – úgyszintén az RMDSZ-szel ellentétben – nem készített önkormányzati stratégiát.

A program egyik utolsó előírása, hogy a párt ideológiai és regionális alapon együttműködést folytathat román pártokkal is, ami azért furcsa, mert egyrészt a program tételesen nem tisztázza az ideológia kérdését, másrészt a keretprogramot kísérő levelében Szász Jenő elnök „nemzeti és keresztény alapokon nyugvó” országos érdekképviseletre alapuló pártról ír, amelynek valamennyi irányzat számára teret kell engednie.

Az MPP szimpatizánsai számára jó hír, hogy a program egyelőre nem hivatalos: noha a nyilvánosság előtt bemutatták, még nem fogadta el az alapszabály szerint az „Országos (Nemzeti) Tanácsnak” nevezett kongresszus.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!